2017. 10.05-én, csütörtökön szakkolégista társaimmal Krizsán Nikolettel, Deák Ottiliával és Erdélyi Attilával a pécsi Zsolnay Vilmos Szakgimnázium és Szakközépiskolában tartottunk előadást.

Az iskola tanulói számára ezen a napon pályaorientációval kapcsolatos programokat szerveztek, több előadáson részt vehettek, köztük a Táplálékallergiákról és érzékenységről tartott előadásunkon.

Az előadást 6 csoportnak, az ott tanuló 15-17 év közötti tanulóknak és tanáraiknak kellett megtartani. A tanulók között volt szakács, cukrász és (többnyire vendéglátós) szakmával már rendelkező érettségiző osztály.

Közülünk volt, aki már adott elő ilyen témában, azonban ezzel a korosztállyal még senkinek sem volt tapasztalata. Azt gondolom, az ezzel való megküzdés mindannyiunk számára nagy feladat volt, de a nap végén úgy éreztük, sikeresen vettük az akadályokat. Magunkat és a tudásunkat adva és bízva, a hallgatóság nagy részének figyelmét sikerült felhívni és elérni, hogy kérdéseket tegyenek fel, partnerek legyenek az előadás interaktívvá tételében. Számunkra ez jelentette a sikert. Megtapasztaltuk, hogy milyen nehézségekbe ütközhet a tanári asztal másik oldalán állni.

Jó érzéssel töltött el bennünket, hogy néhány tanár bekapcsolódva a beszélgetésbe segítette az óra előrehaladását, közelebb hozott minket és a hallgatókat. Óra végén néhány csoportvezető odajött hozzánk és megdicsért bennünket, hogy ügyesen kezeltük az osztályt, valamint, hogy sikerült felkelteni az osztályok figyelmét. Ez nagyon nagy elismerés volt számunkra.

Az órák végén mindig akadt egy-két hallgató, aki személyes kérdéssel fordult hozzánk, amit esetleg a többiek előtt nem mert feltenni, ezekre legjobb tudásunk szerint próbáltunk válaszolni. Nagyon örültünk azoknak a diákoknak, akik meglátták a kapcsolatot a dietetika és a szakmájuk között (szakács, cukrász) és úgy érezték, érdemes lenne megfontolni, hogy érettségi után felvételiznek a szakra. Ezt is az előadásunk sikerének könyveltünk el.

A fogadó tanárok nagyon készségesek voltak velünk, úgy láttuk, örömükre szolgál, hogy ott vagyunk, bíztattak minket.

Összességében sokat tanultunk az előadás előkészítése és az előadás során is. Előadói, helyzetfelismerő és problémamegoldó készségeink mindenképpen rengeteget fejlődtek, sokat tanultunk magunkról, és ezt a tudást elraktároztuk a későbbiekre, mert bízunk benne, hogy kapunk még ilyen és ehhez hasonló lehetőséget.

Bálint Zsófia Rita, Deák Ottilia, Erdélyi Attila, Krizsán Nikolett, az Egészségtudományi Szakkollégium tagjai